Térkép - Királyi Szépművészeti Múzeum (Brüsszel) (Königliche Museen der Schönen Künste)

A Királyi Szépművészeti Múzeum (franciául: Les Musées royaux des Beaux-Arts de Belgique; hollandul: Koninklijke Musea voor Schone Kunsten van België) Brüsszel és Belgium egyik leghíresebb és legjelentősebb múzeuma.

A múzeum gyűjteményében több, mint 20 000 rajz, metszet, festmény található, amelyet a 15. századtól napjainkig szinte az összes művészettörténeti korszakot átfogják. A múzeum igen jelentős gyűjteménnyel rendelkezik a németalföldi vagy flamand festők műveiből, többek között Pieter Bruegel, Rogier van der Weyden, Robert Campin, Anthony Van Dyck és Jacob Jordaens. A múzeum egyik büszkesége a Rubens-szoba, ahol az egyik leghíresebb flamand festő, Peter Paul Rubens 20 képe látható. A gyűjtemény része még Jacques-Louis David híres festménye, "Marat halála", valamint Egide Charles Gustave Wappers képe a belga szabadságharc győzelméről.

A múzeum épülete, amelyet Alphonse Balat tervei alapján 1885 és 1890 között építettek, a királyi palotához közel, a Coudenberg néven ismert környéken van. Tulajdonképpen a Királyi Szépművészeti Múzeum négy különálló gyűjtemény fog össze: a Régi Művészetek Múzeuma (Le Musée d’Art ancien, Het Museum voor Oude Kunst) és a Modern Művészetek Múzeuma (Le Musée d’Art moderne, Het Museum voor Moderne Kunst) ugyanabban az épületben, a Rue de la Régénce 3 szám alatt található, míg a kizárólag a névadó belga művészeknek dedikált Wiertz Múzeum és Meunier Múzeum külön épületekben kaptak helyet.

Az Osztrák-Németalföldet 1794-ben megszálló francia hadsereg számos művészeti alkotást kobzott el az ország nemeseitől, polgáraitól és egyházi intézményektől. A gyűjtemény egy részét Párizsba szállították, nagy részét Brüsszelben tartották. 1798-ban Guillaume Bosschaert-t nevezték ki a gyűjtemény kurátorának, aki megkísérelte a Párizsba hurcolt alkotások visszaszerzését. 1801-ben Napóleon mint első konzul megalapította a brüsszeli Szépművészeti Múzeumot (a jelenlegi intézmény elődjét) és számos alkotást visszajuttatott a Louvre gyűjteményéből. A múzeum 1803-ban nyitotta meg kapuit a látogatók előtt és még ebben az évben Brüsszel városa lett a gyűjtemény tulajdonosa.

A holland uralom alatt I. Vilmos holland király támogatta mind a gyűjtemény, mind az annak helyet adó épület bővítését. Belgium függetlenné válása után a gyűjtemény tulajdonjoga a belga államra szállt. 1845-ben nyitották meg a modern belga művészeti alkotásokra szakosodott szekciót, majd 1885 és 1890 között II. Lipót belga király támogatásával készült el a jelenlegi épület. Az intézmény 1919-ben vette fel jelenlegi nevét.